Egyetlen lakás duisburg meiderich

Látták: Átírás 1 1 XI. A borító 2.

Perlrott Csabaa borító 3. Meiderich I A lényegében tömegkonyhai személyzet egyetlen szakácsnõjében, takarítónõjében, mondom, egyáltalán senkiben nem ismertem magamra. Szobám, igen, motyogtam májfoltjaim közül, gyér õsz hajam hátul kontyban, szám pittyedésre hajlón, szemem hajdani értelmek jegyében, de már inkább csak melyik-melyik a maga üregében, igen, azt mondtam, most már kérdve: nekem?

Arcom két szelíd, kétségbeesett ránca egyszerre beletörõdéssel is keretezte számat, állam felsõ szegleteit, majd egy fiatalabb, kövérkés, paraszti pozsgás, jóindulatú gondozónõ bíztatására, a háttérbõl harmonikaszóra, dalhoz igazodott, énekeltük a Mikulás-est dalát, vagy amire egykor Rügen szigetén zötyörgött velem a Kutsche, de a szekéh-hér szaa-lad!

Állok a Karinthy Frigyes út és a Bercsényi utca sarkán, ahol apám, haláláig, lakott végül, jövök a kis piacról, épül már az elegáns, nagy kereskedelmi központ, a kis piac megszûnik, ki-ki a hóna alá vesz belõle gyengéden egy-egy darabot, megy a kis piaccal, mely már nincs, haza, bárhova, ahol lakik még, néhány év, néhány évtized még, nekem, most ráülök a korlátliftre.

Heti ajánlatok

Korlátomon közlekedik velem, viszek föl 5 TANDORI DEZSÕ 5 egy kosárnyi friss mosást, megszáradt, nem tudom hol, ezt a házat nem ismerem, a még használható szellemû öreges hölgy az imént ugyanúgy meredt maga elé, mint Petzmann asszony, egyetlen lakás duisburg meiderich egy idegen környezetben, ahová mindössze azért kellett költöznie, mert a lépcsõjárást nem bírta.

II Ez a korlátlift egy szinte állandó reklám, az esti hatórás krimik elõtt, az öregedõ, de ép elméjû, kocka forma, nem rokonszenves hölgy gondja megoldódik, ha telefonál a megadott számra, a korlátliftesék kiszállnak hozzá, a korlátlift egyelõre megoldja gondját, még itt tart.

A Schleußig. Vonakodik levonni a lakásban, de okoz WG barátokkal.

Valaha Duisburgban jártam, hosszú lenne elmesélni azt a sok emléket, csak Duisburgról is, mennyi, mennyi emlék, a fõpályaudvartól kétfelé is laktam, jártam kacskaringózva a kis utcákon, széles üzletstrassén, Karstadt, Kaufhof, minden, H H nem jut eszembe, fölfedeztem egy krumplisütõt, számomra érdektelen lóirodát, cinkénknek téli cinkegombócot hoztam, az állatkertbe végül nem mentem be.

Potyáztam a villamoson, mit mertem!

Átvágtam a kiserdõn. Ültem, csak úgy, mindenkinek volt dolga, csak nekem nem, ha a kora délutáni versenynapot leszámítom, vagy ahogy vonatoztam, annyit, de annyit, verseket írtam, de hogyan!

Blog-Archiv

Szavanként, félsoronként, olyan hideg volt, lefagyott a kezem, nehéz volt tollat fognom! Fogni a tollat alig ment. A kávé undok, kár rá a pénzért, ekkoriban szeszes italt nem ittam, otthon se ülhettem egész nap mászkáltam csak. Duisburg nem olyan változatos város.

2. Landschaftspark Duisburg Nord

A Klöckner AG épületénél, az út felett mentek a vonatok, láttam az út tábláját: Meiderich. Néztem a filmet az imént, jó, Meiderichbe költöztem tehát? Hogy költözhettem volna én Meiderichbe? S hogy nekem ott egy szobám van?

Ülök csak bámulok, de nem ezen, már nem is tudom, ismerd mondások esküvő volt ez, mindegy, a téma visszatér, jön megint, állapíthatja meg 6 6 TANDORI DEZSÕ a jószívûnek látszó gondozónõ, valamint egyetlen lakás duisburg meiderich bordó pulóveres fiatal férfi, üldögéljen csak a Petzmann néni, valami ilyesmit mondanak.

III Ó. Tegnap még a reklámfilm volt, nem, az nem velem, az az ellenszenvesen kispolgári hölgy én nem vagyok, minden jót, oldódjon meg kérdése, ám egy kiállhatatlan, alattomos szomszédunkra hasonlít, valami régi idõbõl. Szállásadó-nénim, régi német család, ház nem messze a lóversenytértõl, egész Németország egyik legelegánsabb negyede volt Mühlheimnek ez a része, villaházak, a gyárszirénák szava szólt azonban, nem túl messze munkások robotoltak, alakult a kapitalizmus felsõ foka, voltak még bányák, a bányászok meccsre, ügetõre jártak, volt aki csak a lovakra keresett, ami maradt, elitta, a Ruhmann, a Drumer, a Kaisinplatzer, és a Ruhmann asszonynak, a Drumernének stb.

Népszerű termékeink

Ma ezek a kémények, hajdan szennyes csatornák etc. Nem tudom, hogy hívják a hölgyet, aki a reklámfilmben kétszer fölmegy a lifttel a korláton.

Csak Petzmann asszony nevét tudom az egészbõl. Ja, és hogy Meiderich, az, Meiderich.

1. A Duisburgi városi erdő északi csúcsán Duisburgi Állatkert 16 hektár, és közel állatfaj élőhelye.
2. Mangrove gyökér eladó — mangrove fa gyökér akvárium dísz bujkáló a két darabra
3. Mangrove gyökér 6 -os méret.
4.  - Можешь выражаться яснее.
5. Találkozó madagaszkári nők
6. ГЛАВА 83 Беккеровская «веспа», без сомнения, была самым миниатюрным транспортным средством, когда-либо передвигавшимся по шоссе, ведущему в севильский аэропорт.
7. Пистолет выпал из его рук и звонко ударился о камень.

Most a képernyõn valaki épp jegygyûrût húz jegyese ujjára a pap jelenlétében, hátrébb a tanúk, egyikük talán ételliften, bocsánat, korlátliften jött le. Étkeik, korlátjaik, liftjeik. Magam ücsörgök, nézem, olykor madaram, Totyi alszik fotelkarfámon, a korláton, pardon, jól mondtam, a karfán.

1. Lehmbruck Múzeum

Ahogy a Karinthy Frigyes útra el-elmegyek, a legöregebb asszonyok ritmusában, bácsik sebességével kászálódom le a villamosról, jó, megúsztam a kezelést, a mûtétet a télen, nem adtam magam emberek kezére, de sérült is maradt a lábam, combtõben és térdnél van valami, furcsák ezek a ragok, hanem a lóközvetítés nyelve a legfurcsább, pakisztáni nők tudják, mondanak: 24 másodpercben gyõzött méteres távra, amire futtatták, meg 25 töredékben futott ra, értsd, mondjuk, 25,6 vagy 25,9, netán 25,1 másodperc volt egy mért ideje.

Mondom, mégis jobb, ha van legalább ilyesmi, mint ha nincs, most egy detektív, jaj, a zokniját húzza, nyakkendõjét köti, örökké fehér-szürke ruhát hord, egy öreg férfi van nála épp, akihez hisztériázva beront egy fiatal nõrokon. V Ezeket nézem, Totyi fejét simogatom, ki Lisa?

Nem madaram, Alizka, õrá csak gondolhatok, réges-rég meghalt, apám, anyám rég meghalt, de feleségem él, van új kutyánk, ha nem is a régi, a Lotti nem a Szuszi, egyetlen lakás duisburg meiderich, rossz lett a lábara, eleve rossz lett, függetlenül vagy nem függetlenül ettõl, de részben mert annyit ülök, itthon, fölszedtem vagy húsz kilót, huszonkettõt, és a gumis, kínai piacos gatyáimon kívül, melyek derékban engedékenyek, minden rendes vagy rendetlen nadrágom kihíztam.

Régen mekkorákat jártam, csak Duisburgban is, napi húsz kilométert, Párizsban, Londonban napi 36 kilométereket, ma már sehova se járok, Duisburgba, Bécsbe, Vecsésre, sehova, Tahiba, Salgótarjánba, Tatára, nem járok sehova. VI Lisa és a fiatal férfi, nem bordó pulóveres, szürke munkainges, magára marad, Lisa közli a férfival, nem mehet így tovább, a felesége igényt tart rá, ügyesebben mondják, most tovább bonyolódik a történet. Állok, nézem, hát itt laktak apámék életük utolsó éveiben.

Anyám elfekvõkórházba került, nem tettem meg érte mindent, hogy szabaduljon, de hát nem is ment volna az!