Férfiak megismerni luxemburg

Azóta Judith nem hagyott neki békét, naponta kérdezte meg, hogy válaszolt-e már a bankár. S amikor Marthe elmesélte, hogy találkozni fognak Luxembourgban, Judith éppen csak nem hívta fel az összes ruhakölcsönzőt, hogy találjon egy Mata Hari-jelmezt, amelyben titokban ott lehet a találkozón.

Marthe magában mosolyogva üldögélt a padon Luxembourgban, amikor meglátta, hogy a közelben egy férfi az általa is kedvelt lépcsőket nézegeti egy esernyővel a kezében.

Európai Unió

Hibátlanul állt kissé erős alkatán az öltöny. Hoppá — kiáltott fel magában Marthe —, ez egy Brioni öltöny!

Férfiakra való odafigyelés, a férfiak szeretetnyelve.

Ismerte a márkát, hiszen divatblogja már többször írt erről a testet és szemet simogató olasz alkotásról. Ekkor a férfi Marthe felé fordult, s elindult. A lány agyán átfutott, hogy ez nem lehet Carlos, mert a találkozót nem ide beszélték meg, nem esernyőről — a szokásos luxemburgi kellékről —, hanem egy távcsővé hajtogatott újságról volt szó, s még az idő sem jár a találkozó időpontjának közelében.

De mégis minden érzékszerve azt súgta, hogy ez Carlos, a bankár. A férfi ránézett, s Marthe csoportos játék, hogy megismerjék barna szempárban saját magát pillantotta meg.

Leejtette a táskáját, a férfi éppen akkor ugrott oda, amikor ő is lehajolt, így láthatta, hogy Aubercy cipőt visel. A lány ezen annyira elámult, hogy a férfi megelőzte a táska felvételénél.

Még a köszönömöt sem tudta kinyögni, mert a férfi illata a szemeinél is jobban elbűvölte. Megbabonázva és erőtlenül ült a padon, s férfiak megismerni luxemburg hangosan a férfi után szólni, hogy köszönöm. Sokáig követte a szemével, ahogyan a magas, erős, kissé pocakos alkatával, fantasztikus öltönyében továbbsétál a titokzatos szempár tulajdonosa.

Marthe nem tudta volna megmondani, hogy mi tetszik benne, de egyszerűen lenyűgözte a férfi. Erőt, kifinomultságot, széles intellektust és vonzó kisugárzást nyújtott. Különös érzése volt, de nem tudott ott és akkor ezzel mit kezdeni.

Luxemburgban nem ritka a divatos márkák képviselete férfiakon és nőkön. Luxemburg imádja az eleganciát — nyugtázta Marthe. Elindult a sétaúton, fel a hídhoz, ahonnan még egyszer felnézett az aranyhölgyre, majd lepillantott a zászlós térre, s végigmérte a híd túloldalán álló hatalmas banképületet, ahol talán Carlos, a bankár dolgozik. Szinte semmit nem tudott még róla, csak azt, hogy szülei spanyolok, de már harminc éve Luxemburgban élnek.

A férfi itt nőtt fel, és apjához hasonlóan bankár lett.

Szereti a zenét és a festészetet. Sokat utazik, s nagyon magányos. E-mailjei magával ragadóak voltak, de ő is ezt nyilatkozta Marthe írásairól. Fotót nem küldtek egymásnak, telefonszámot nem cseréltek, csupán ezt a találkozót szervezték meg a luxembourgi Nagyhercegi palota elé.

Marthe a sétálóutcákon vágott át, s látta, ahogy elegáns hölgyek jönnek ki és mennek be a divat legnagyobb márkáinak üzleteibe. A kávézók zsúfolásig voltak öltönyös férfiakkal, akik kosztümös hölgyeket próbáltak meggyőzni az Európai Unió éppen aktuális kérdéseiről.

Megérkezett a Nagyhercegi palota elé, volt még néhány perce a megbeszélt időpontig. Keresgélt a téren, de sehol nem tűnt fel egyetlen Brioni öltönyös férfi sem.

Titkon reménykedett, hogy mégis a parkbeli sugárzó férfi lesz Carlos. A napnak ebben az időszakában alig járt erre valaki. Marthe a palotát nézegette. Az épület önmagában egyszerű volt, de a nagyobb és a sok aprócska kiugró torony reneszánsz kastéllyá varázsolta.

Kovácsoltvas erkélyét a család címere díszítette, a falakon pedig lapos ornamentika volt nyomatolva — ahogyan Marthe ezt egyszer édesapjának megjegyezte. Közben órájára pillantott, lassan három óra, elővette újságját, távcsővé göngyölte és figyelt. Látott közeledni fiatalokat, de remélte, hogy Carlos nincs köztük. Újra átfutott az agyán, hogy talán mégis vele találkozott már a parkban, s tovább kereste a Brioni öltönyös férfit.

Türelmetlenül nézelődött, úgy érezte magát, mint a vad, amikor a rét közepén álldogál, a vadász pedig egy magaslesről figyeli és csak a megfelelő pillanatra vár. Forgolódott, háttal állva a palotának megpillantott az utca túloldalán egy olasz éttermet, amelynek teraszára már kitettek néhány széket és asztalt a májusi melegben, s az egyik széken ült valaki a távcsőnek hajtogatott újsággal.

Nem Brioni öltönye volt, hanem egy Mustang farmert viselt, fehér, galléros Tom Tailor pólóval s vállra vetett halványzöld pulóverrel. Rámosolygott Marthéra, de nem mozdult. Átvetett lábbal ült, férfiak megismerni luxemburg Marthe el nem indult felé.

Én vagyok. Carlos laza eleganciája csak tovább hangsúlyozta helyes, spanyol karakterét. Sötétbarna haja hanyagul omlott homlokára, s itt-ott hosszú, barna szempilláit édesgette.

Kaland Luxemburgban

Inkább sétáljunk — válaszolta zavartan Férfiak megismerni luxemburg. Marthe csak bólintott válaszként. Akkor sétálunk?

Túl jónak érezte ezt a férfit önmagához, soha nem próbálkozott az ilyen, külsőre tökéletes pasikkal. Benne vagy? Nagyon jól ismerte Luxembourgot, de most hagyni akarta a férfit, hogy kalauzolja. Macskaköves utcákon, színes, 18— Carlos lelkesedett a városért, ezt első pillanatban érezni lehetett abból, ahogyan beszélt róla.

Odavonszolta Marthét egy kapuhoz és percekig mutogatta, hogy milyen fantasztikusan illeszkedik férfiak megismerni luxemburg város a különböző magasságaival az égbolthoz.

Aztán leértek egy kis hídhoz, amely az Alzette-en vezetett át. Marthe nézte, ahogy az Alzette wyylde társkereső vize a házak oldalát mossa. Megállt egy ház ajtaja előtt, s rámutatott az ajtóban lévő kovácsoltvas férfiak megismerni luxemburg, amely gyönyörű ornamentika között ábrázolt egy Marthe ekkor erőre kapott, és miután saját terepén, a művészetek között találta magát, hosszasan magyarázott Carlosnak arról, hol találhatóak még ilyen ajtók Európában.

Közben egy tágas udvarra értek, amelyen átsétálva megpillantották a Bock sziklákat az Alzette partján és a kazamatákat. Itt volt leginkább érzékelhető, hogy a város emeletekkel van magasabban az Alzette völgyéhez képest. A folyó partján szabályosan nyírt sövények mellett találtak egy padot, ahova leültek. Na, az evés volt az, amire Marthe a legkevésbé tudott most gondolni, de elfogadta Carlos invitálását.

1. Lille barát honlapján
2. Jobb végrehajtását mentes találkozó 2021
3. Kaland Luxemburgban | Élet sója

Közben beszélgettek mindenről, a városról, művészetekről, zenéről és Marthe divatblogjáról. A téren valóban számos étterem volt. Elég volt beleszippantani a levegőbe, s egyből lehetett tudni, hogy olasz, thai, francia és még vagy ötféle konyha képviseli itt a világot.

Egy ígéretesnek induló kapcsolat egyszer csak megszakad. Pontosan a legjobb résznél, amikor már egészen beleéljük magunkat, kezdjük kitárni berozsdásodott szívkapuinkat, és egyre inkább hisszük, hogy nem lányregényes közhely a szerelem első látásra. Nagy titokban, csak úgy magunknak suttogva, még a jövőt is tervezgetni kezdjük.

Carlos egy francia éttermet választott. Marthe éppen az erőteljes francia jelenlét miatt szerette ezt az országot. Úgy gondolta, hogy a francia divat, a francia ételek, a francia édességek s a francia nyelv az, ami tüzet ad ennek az aprócska életközösségnek, s éppen megfelelően keveredik a merev germán szabályokkal.