Mi nem felel meg a lányok virág

Az elektronikus rögzítés a kötet negyedik kiadása Móra Ferenc Könyvkiadó [Bp. Szüret után Vásár Biztatás Tudom én már Áll a ladik Csupa fehér A Liba pék Elindult, elindult Ej, ha tudnád, hol voltam! A napsugár Ezüst pohárkádat Fenn csillag-orsón Arany ágon ül a sármány Ha a világ rigó lenne Mi volnék?

Aludj, aludj Az időt bemeszeli a korai kikeriki, lendül a vad dallam. Kiscsacsi, kiabálj, örülök a mi nem felel meg a lányok virág Ha lefőz ez a kusza kikeleti kikeriki, vége a rangodnak.

Lompos medve brummogva ballag: "Mászni könnyű ilyen fiatalnak, mennyi szégyen ér most vén-koromra, kulloghatok éhesen odumba. Ez a gondom óriás! Ha kibujok, vacogok, ha bebujok, hortyogok; ha kibujok, jót eszem, ha bebujok, éhezem. Barlangból kinézzek-e? Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék.

Új tavasz! Fond füzérbe, karikába, új tavasz! Rétet, erdőt napsütésbe, míg madár a rügybe csip, új tavasz! Rét és erdő ágait, rétet, erdőt nap sugarába fond koszoruba és karikába, csípj tavasz! Éledező tarka mező tavaszi csokra szép! Kék fönn az ég! Tavaszi szellő fújja hátunk, ragyog a kikelet, örül a lég!

Nóta, meg ne állj, szállj te, szállj te, szállj! Fütty kanyarúl, arc kipirúl, szapora móka vár! Zeng, zsong a táj! Viola-kedvünk, szöcske-lábunk, röpül a cinege, dalol a száj! Ma ládd: a himes föld, láng-habos ég csak láz-tünemény, csak híg buborék, széthull, tenyeredbe csöppen. A lábadon itt topánka szorít: ez a föld! Szántogatók dala száll, égig evez a madár, mézillatú libegéssel közeleg a nyár.

Fényes idő lelke jár, belepezsdül a határ, lengjünk, mint a harang nyelve, énekelve már! Olvadtan a tarló hullámzik, remeg, domb fölött utaznak izzó gyöngyszemek. Ragyogó kékségen sötét pihe-szál: óriás magányban egy pacsirta száll. Hogyha kijössz, messzire mégy, hogyha maradsz, csípdes a légy. Habzik az ég, mint tele-tál, tarka idő szőttese száll.

Érzem sütni a napot, minden harmat elfogyott. Szedek ott, szedek itt virágmézet, tavaszit. Már a méhek jártak itt, üres bimbó beborít.

Zum-zum-zum, zöm-zöm-zöm, tátogat a bödönöm. Mégis legyen örömöm, füled telizümmögöm.

Csobáncvár ostroma — Megvédik a labanc ellen — Elmúlt már minden, de a virág most is nyílik Nagy Miklósnak mást is mutattam.

Pittyen a fészek, zörren társkereső nő bucarest ág, moccan a hegyeken a hajnali láng. Jegenyefa-jegenyefa-jegenyefa-lánc, sima út szélén kettős ránc. Denevér, bak-egér, északi szél, kondul az óra, megszöktél, három mérföld és egy fél hosszu hajamba mért téptél? Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár, hallgat, hallgat, hallgat már. Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán.

Kis bendőbe mindenféle belefér igazán. Este a láb gyönge, fáradt, lombok alatt nézünk ágyat. Szöcske-bokán jő az álom, száll a világ férjem társkereső oldalak. Három egész napon át faragtam egy furulyát, vadrózsából tündérsipot csináltam.

Gyere már, őzike, a mező szélire, velem itt elleszel, a vadász nincs közel. Minek is rejt az az ág, gyere, mi nem felel meg a lányok virág a világ, mély erdőn ibolya-virág. Nyáj zsong be a faluvégen. Zúg-dong sürü raj a fákon.

Csatlakozz A Hírlevél

Békák dala kel az árkon. Csillag süt a szeder-ágra. Lassan jön a pásztor álma. Rezgő-fü a feje-alja. Nyár-éj ege betakarja. Kel a szellő, suttog már: "Szállj te, szállj - velem égre szállj, arany-ág a holdban vár! Kel a hajnal, ébred már: "Várj te, várj - pihe még a szárny, a göröngyre hullnod kár!

Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját. Hogy csivogott-csattogott rengeteg madár: aranymálinkó, pirók, feketerigó, sármány, vörösbegy, kukó, csíz, tavaszhivó, pinty, királyka, őszapó, volt vagy milliom, elsorolni nevüket én nem is birom.

Azt tudom csak: valahány téged szeretett, mikor szobád ablakát nyitotta kezed, behajolt egy lombos ág, bimbós, eleven: mind ott ültek gallyain, aztán kezeden. Fuvolázták nevedet a kismadarak, mind másként! Hát nem tudom, hogy is hívjalak?

• Flört nem verbaal gedrag
• Cowboy társkereső
• Eötvös Károly: Balatoni utazás
• Protect társkereső oldalon
• Egyetlen találkozó marseille
• Találkozó nő dakar

Bükkfa ága himbál, sötét varju hintál, föltekint, letekint, csak ő tudja, mit vár. Lombok illatától részegül a szél. A csillag forogva hinti énekét.

Elsápad a boglya. Feketül a rét.

A Hold kék kehelybe sírja bánatát. Holt madarak lelke leng a légen át. Gyere bujj viz alá ha szeretsz! Idelenn soha sincs vad idő!

• Keresi az embert nouakchott- t
• Flörtöl veled egy ingyenes zongorapartitúra
• Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
• Egyetlen túra gleisdorf
• Kislemez dassel
• Keresek férfi ing

Idelenn sose hull az eső! Kéklő halvány felhők alján kivirul a ragyogó szivárvány.

Vízben, sárban cuppogva járok - majd ha ismerkedés miltenberg leszek, esőt kivánok. Ázott ingemet tűz mellé terítik, fázó testemet gyorsan melegítik. Majd ha virág leszek, esőre nyílok Ázik a bozót, csillog-villog. Fuj a szél, fuj a szél, de morog a szél.

Account Options

Apró ez a szoba, Mégis belefér. Széles világba fut a szél magába, nyakában a lába, sosem érsz nyomába. Sok-száz buzakalász érik, hajlik, táncol ragyogó fény karján. Lengő gabonánk szépen gyarapodik, kedvünk magasodik, égig száll! Szántunk, aratunk, tenger a dolgunk, a virág, a gyümölcs békét vár.

KERT Saláta-bokorka terem a kis udvarba. Méz-körte, vaj-alma terem a hegyoldalba.

Kapcsolódó termékek

Gyere, tartsad kicsi sapkád, adok érett, piros almát. Gyere, tartsad kicsi kendőd, adok édes, puha szőlőt. Kellene még két fakerék, s egy taligát rá föltennék. Három csacsi, szürke törpe, ott bámult a víztükörbe.

Nem szedtek ők szép csokrétát, legelték a margarétát, csülkük három rétre sétált, fülük hat mezőre szétállt. Csacsi-járta deszka-híd, az ár hova vitt? Gyöngy-ág, rózsa-ág, hova lett a bóbitád? Három lepke, kék, zöld, sárga, ott libbent a napsugárba. A virágot ők se szedték, csak a szirmát érintették, úgy sodorták az illatot, mint egy selyem-gombolyagot. Lepke-ülte rózsa-ág, hol a bóbitád? Kő-ház, messzi ház, parazsadra ki vigyáz?

Madách Imre: Isten keze, ember keze | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

Három kislány, fürge-szőke, ottan fűzött cérnát tűbe. Fűzögettek, tűzögettek, aztán virágot is szedtek, három csokor lett belőle, így tipegtek esküvőre. Lányok-lakta messzi ház, rád most ki vigyáz?

Tudok száraz ágról piros almát adni, vízbe vetett magból hajdinát aratni, négyökrös szekeret gyöngykagylóba zárni; csak egyet nem tudok: a lányokkal bánni.

Olcsó az alma, itt van halomba, aki veszi, meg is eszi, olcsó az alma! Kis trombitát vegyenek, pirosat, fehéret, lilát, sárgát, kéket!

Hogy mondjam el - Koncz Zsuzsa

Mézesbábot vegyenek, tükrös-szivet, szépet! Fut a kutya-szán, kutya-szán, szalad igazán, igazán, köszörüs vagyok én, kutya-szánon futok én. Van-e csizma eladó, Hóba-sárba mindig jó? Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán, Hogyha ílyet hordanék, bizony sose bánnám. Van-e ködmön eladó, Szélbe-fagyba mindig jó? Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán, Hogyha ílyet hordanék, bizony sose bánnám.

Hadd dicsérje más a város tarkaságát, A kalmár világot, mely száz izgatást ád, A káprázatot, mit öndicsőségére, Mint egy új istenség, emberkéz elére : Nékem nem világom, én szorult kebellel Messze, messze vágyom tömkelegéből el A vadonba.

Érkezik a vándorcirkusz, hoznak elefántot, tarka bohóc vezeti, Füsti Pisti követi, ílyet sose látott. Sátor alól kikiáltó szétnéz: "Itt látható a nagyhírű bűvész!

2. И в этот момент Росио почувствовала под пальцами что-то теплое и липкое.

A lábával karikázik, a kezével citerázik, az orrával orgonázik, a fülével figurázik, a szemével gurgulázik, a szájával vacsorázik!

Jó márc a cseberben, csuprom telemertem. Tele van a csuprom, idd már, ki ne fusson. Ki dolgozni nem akar, gyümölcsöt se nyelhet. Hét-karu zivatar, felmossuk a konyhát. Ki dolgozni nem akar, meghúzzuk a kontyát. Hét-fejü zivatar, tanuljuk a leckét. Ki tanulni nem akar, vegyen más fejecskét.