Oates, Joan - Babilon

Az egyéni csarnok és oates

Idővel a piktogramok már nemcsak ideografikus, hanem fonetikus értéket is kaptak, és kialakult az ékírás szabványosított és egyszerűsített formája.

ingyenes helyi társkereső honlapon

Maguk a táblák nagy változatosságot mutatnak méret és forma tekintetében, bár a leggyakoribbak a négyszögletes formájú és könnyen kézben tartható táblák. A legnagyobb ismert táblák egyike egy Assur-ah-iddina asszír király korából származó vazallusi eskü, ez körülbelül 46 x 30 cm-es, ugyanakkor több gazdasági feljegyzés csupán 2,5 cm szélességű.

A későbbi ékírásban egy jel jelenthetett egy szót, mint a korai szövegekben, de rendelkezett egy vagy több szótagolvasattal is, amelyek sok esetben, bár nem mindig, abból a szóból származtak, amelyet a piktogram ábrázolt. Emiatt e jelcsoportok értelmezése nem mindig egyértelmű.

A modern kutatók számára rendelkezésre álló ékírásos dokumentumok változatossága sokat ígérő, megértésüket azonban nehezíti egyrészt az ókori nyelvek átírásának problémája, másrészt maguknak a tábláknak hiányos vagy töredékes volta.

A régészeti felfedezések esetlegessége gyakran eltorzítja a múltról alkotott képünket.

Oates, Joan - Babilon

Előfordul, hogy a véletlennek köszönhetően nagy mennyiségű irat kerül elő egy bizonyos király uralkodásának idejéből, miközben semmit sem tudunk a király kortársairól vagy utódairól, akiknek történelmi jelentősége esetleg nagyobb volt az övénél. Mindezt ékesen bizonyítja az észak-szíriai Tell Mardih-ban az ókori Eblában felfedezett hatalmas, a Kr.

Az ókori társadalmakról alkotott képünket tovább torzítja az a körülmény, hogy sok régész — olykor jó okkal — inkább az ókori városok középületeit tárja fel, mint a magánhasználatú épületeket.

Ez az eljárás az oka annak, hogy nagy mennyiségű felirattal rendelkezünk templomokból és palotákból, amelyekből sok mindent megtudhatunk e közösségi intézmények mindennapi tevékenységéről és üzleti ügyeiről, ugyanakkor azonban a korabeli átlagpolgár életkörülményei sokszor homályban maradnak és kevéssé feltártak.

Talán még komolyabb értelmezési nehézségeket okoz már önmagában is az a hatalmas távolság, amely a mi Nagymértékben gátolja a valódi megértést az, hogy modern nyelvi kifejezésekre kell lefordítanunk olyan eszméket és intézményeket, amelyeknek csaknem biztosan nincsenek mai megfelelőik.

ismerősök online

Ráadásul gyakran előfordul, hogy a korban közismert és magától értetődőnek számító tények nem szerepelnek az írott forrásokban. Elképzelhetjük például, mekkora nehézségekkel járna, ha néhány pénztári főkönyv alapján próbálnánk rekonstruálni a modern banki műveleteket, vagy ha egy himnuszból és egy imakönyvből kísérelnénk meg megérteni valamelyik egyház működését és jelentőségét.

A mai kutató számára további nehézséget jelent az ókori történelem rekonstrukciója során az, hogy a babilóniaiaknál nem létezett a mi fogalmaink szerinti történetírás.

Nem léteznek babilóniai társadalmi vagy gazdasági tanulmányok, sem politikai elemzések. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a babilóniaiak nem tanúsítottak érdeklődést saját múltjuk vagy a társadalmi problémák megismerése iránt. Az egyéni csarnok és oates ellenkezőleg: irodalmuk java része a fizikai és szellemi világ fejlődésének magyarázatára született. Az írnokok magyarázatai a dolgok okairól és következményeiről gyakran naivnak tűnnek számunkra, ugyanakkor azonban tökéletesen beleillenek abba a felfogásba, ahogyan ők látták az univerzumot és benne az ember helyét.

A mezopotámiaiak legfontosabb és legszükségesebb feladatuknak a világegyetem egészének tanulmányozását az egyéni csarnok és oates, anélkül, hogy az ént a megfigyelő és a megfigyelt dolog közé helyezték volna. Valószínűleg nincs még egy civilizáció, amelyik ennyire egyetlen célra, az információk összegyűjtésére koncentrált volna, elkerülve bármilyen általánosítást vagy alapelvek megfogalmazását.

Ezek a listák gyakran csupán egy-egy témakör szavait vagy kifejezéseit tartalmazzák; olykor egy- egy kategória, például fák, országok, állatok vagy ásványok neveit. Az ilyen szövegek sok mindent elárulnak a babilóniai tudományosság eredményeiről és korlátairól.

Megállapítható, hogy azok a mezopotámiai szövegek, amelyek látszólag a múlttal foglalkoznak, szinte sohasem a valós történések megértésének szándékával készültek igaz, ez a hozzáállás a modern történetírók körében sem ismeretlen. Mivel azonban ez az ideál nagyon ritkán valósult meg a gyakorlatban, a lista egymás után helyez el olyan dinasztiákat, amelyekről ma már tudjuk, hogy egymással párhuzamosan uralkodtak.

zenész társkereső

A későbbi Asszír királylista szintén részrehajló: megpróbálja legitimálni a nem asszír eredetű I. Samsi-Adad király ágát; míg a Weidner-krónika úgy mutatja be a dinasztiák történetét, mintha az egyes dinasztiák felemelkedése és bukása a királyok jámborságán múlna, azon, hogy mennyire tartják tiszteletben Babilon főtemplomát — abban a korban, amelyben még alig van bizonyítékunk Babilon létezésére!

Rögzítik a babilóniai történelem alapjait, és nagyszerű betekintést nyújtanak a korabeli politikai gondolkodásba.

munka kollégák megismerjék egymást

De meg kell értenünk a mögöttük rejlő 10 Jacobsen, T. Ám ez a nép szinte teljes az egyéni csarnok és oates átvette a helyi mezopotámiai kultúrát — oktatást, vallást, művészetet, mitológiát, irodalmat —, amelynek javát, bár nem egészét, egy korábbi, sumer nyelvű népesség hozta létre. Arra a kérdésre, hogy kik voltak a sumerek és honnan jöttek, ma sincs egyértelmű válasz. Mezopotámia ókori sémi nyelveit — az akkádot, a babilóniait és az asszírt — alig száz éve fejtették meg és különítették el egymástól, noha az ezeket beszélő népeket jól ismerték a bibliai forrásokból.

A korábbi sumereknek azonban mindenestül nyoma veszett, és csak lassan ismerte fel a kutatás, hogy bizonyos ékírásos szövegekben egy régebbi, nem sémi nyelv él tovább. Ma már tudjuk, hogy az első ékírásos feliratok keletkezésének idején a sumerek alkották Sumer lakosságának többségét.

Nyelvük agglutináló, nem inflektáló, mint a sémi és az indoeurópai nyelvek. Szerkezetében hasonlít a török, a finnugor és némely kaukázusi nyelvre.

keresés nő a 89

Szókincse és nyelvtana azonban egyedülálló, és úgy tűnik, nincs kapcsolatban egyetlen ismert élő vagy holt nyelvvel sem.

Máig sem tisztázott egyértelműen, hogy a sumerek Dél-Irak őslakóinak tekinthetők-e, vagy pedig máshonnan érkeztek a területre. Általában a sumereket tartják az írás feltalálóinak, noha még ezt sem mondhatjuk ki teljes egyértelműséggel. Uruk IV piktografikus írásában ugyanis minden jel egy vagy több konkrét tárgyat ábrázol, és egy olyan szót fejez ki, amelynek jelentése megegyezett a lerajzolt tárggyal, vagy ahhoz hasonló volt. A következő periódus Uruk III írnokai szintén piktogramokat használtak; ezekről a szövegekről azt gyanítjuk, hogy sumer nyelven íródtak, mert gyakran előfordul bennük egy sumer személynév: Én-líl-ti.

Abban a korban, amikor az írás odáig fejlődött, hogy jelezte a nyelvtani elemeket is, a szövegek már bizonyosan sumer nyelven keletkeztek. Ennek alapján logikusnak tűnik a feltételezés, hogy Uruk III szövegei is sumerül az egyéni csarnok és oates, és így valószínűleg a legkorábbi piktografikus feliratok is.

Tartalomjegyzék

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Uruk III piktografikus írásmódja nem korlátozódik Dél-Babilóniára, ahol a legerősebb volt a sumer hatás, hanem széles körben elterjedt Babilónia északi részén is, ahol az első emlékek a sémi akkádoktól származnak. Több kutató szerint a sumer nyelv szókincse két elkülönülő rétegből áll: egyfelől 11 Elképzelhető, hogy egy önálló északi írnoki hagyományt sikerült nemrég azonosítani Tell Brákban: Finkel, I.

Több érv szól e nézet mellett. Először is, 12 bizonyos földrajzi nevek, úgy tűnik, nem sumer eredetűek: ilyen például néhány korai alapítású város, valamint a két folyam, a Tigris és az Eufrátesz neve. Harmadszor pedig, néhány fonetikusan lejegyzett ékírásos szöveg mintha nem sumer szavakat tartalmazna, olyanokat, amelyeket a sumer írás megőrzött, míg maga a nyelv nem. Ha ez a nézet igaznak bizonyul, az azt a következtetést vonja maga után, hogy a sumerek egy másik nyelvi csoporttól vették át az írásrendszerüket, és fennáll annak a lehetősége, hogy Uruk IV táblái is ezen az ismeretlen nyelven íródtak.

Sajnos a sumer nyelv szerkezetéről és nyelvtanáról való ismereteink majdhogynem kizárólag abból a korszakból származnak, amikor az már beszélt nyelvként gyakorlatilag kihalt, és semmilyen módon nem tudjuk rekonstruálni a dialektusokban és kiejtésben végbement változásokat.

Egyéni projektek

Márpedig ilyenek minden bizonnyal végbementek az alatt a — legszerényebb számítás szerint is — év alatt, amely e feltételezett nem sumer 12 Landsberger, B.

Ellis, Los Angeles, ; Jones, T. Kérdés, hogyan változott a mezei város találkozó nyelv e hosszú időszak alatt — az időbeli távolság talán még nagyobb, mint ami Trója pusztulásától a mai napig eltelt! Az őskori csoportok nyelvi hovatartozását teljes bizonyossággal megállapítani természetesen lehetetlen, de egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a sumerek legalábbis részét alkották az őshonos népességnek.

A régészeti adatok megdöbbentő mértékű folyamatosságot mutatnak Sumerben az első földművelő települések létrejöttétől addig az időszakig, amikor az írott nyelvet sumerként azonosíthatjuk, és így kétségtelen bizonyítékunk van jelentős sumer nyelvű népesség jelenlétére. Ez a hiány a Mezopotámiával szomszédos területek régészeti feltárásának előrehaladtával egyre nyilvánvalóbb lesz. Albright, W.