Svájc – Wikipédia

Önálló lapok svájc

Ókor[ szerkesztés ] A mai Svájc területét a vaskor óta kelta törzsek népesítették be. Római provinciák az Alpokban i.

Több helyen virágzó városokat alapítottak, emellett régi kelta települések is felvirágoztak.

A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Splügen- és a Nagy Szent Bernát-hágón haladt át az Itália és Nyugat-Germánia közötti kereskedelem jelentős része. A népvándorlás korában Svájc területére is új népek érkeztek: a 3. A romanizált őslakók — a rétoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben élnek — Észak- Közép- és Kelet-Svájcban átvették a bevándorlók nyelvét.

Nyugaton, csakúgy, mint Galliában, a lakosság nem vette át a germán bevándorlók nyelvét, helyette fokozatosan a latin nyelvből francia dialektusok alakultak ki. Ticino területének lakossága a kora középkor során fenntartotta szoros kapcsolatát Itáliával és így itt is az olasz nyelv használata vált általánossá. Középkor[ szerkesztés ] Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a Frank Birodalomhoz tartozott 6 — 9. Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A frank birodalom felbomlása után a mai Svájc területének keleti, önálló lapok svájc beszélő része a Német-Római Birodalomhoz, a nyugati része Burgundiához került. A későbbi svájci állam magva a német nyelvű területen alakult ki. Stein am Rhein középkori egyedülálló nők freiberg A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok BernZürichSolothurn stb.

Navigációs menü

A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos. Bundesbrief, azaz szövetségi levél A A völgyek és a városok változó összetételű átmeneti szövetségeket kötöttek érdekeik védelmére.

Ezen szövetségek egyikéről tanúskodik a keltezése szerint [4] Az -ös morgarteni csatában az őskantonok, amelyek a Wittelsbachok oldalára álltak a német királyi címért folytatott harcban, legyőzték a Habsburgok hadseregét, megújították és szorosabbra fűzték szövetségüket.

A korabeli svájci szövetséget szokás Esküszövetségnek Eidgenossenschaft is nevezni. Ekkortól Északon és keleten elsősorban Önálló lapok svájcLuzern és Schwyz terjesztette ki befolyási övezetét, nyugaton főként Bern, kisebb részben Fribourg és a társult a szövetségbe be nem lépett, de együttműködő Wallis hódított meg újabb területeket.

Dél felé, a Milánói Hercegség ellenében Uri és Obwalden terjeszkedett, meghódítva a mai Ticino területét. Önálló lapok svájc szövetség gazdasága az Alpokon áthaladó észak-déli kereskedelmen, a városok iparán, valamint elsősorban a belső területeken állattenyésztésen alapult. Ehhez járult hozzá a zsoldosok közvetítéséből befolyó pénz, ami a kantonok vezetőit gazdagította önálló lapok svájc számos belső konfliktus forrásává vált.

A 14— Az Alpok túlnépesedett völgyeiben a katonáskodás volt sokaknak az egyetlen lehetőség a megélhetésre, és őket külföldi uralkodók szívesen állították szolgálatukba. Ez ahhoz vezetett, hogy egyre gyakrabban álltak szemben egymással svájciak az európai csatákban. A szövetség korántsem működött egységes államként. A szorosan vett tagok, a kantonok mellett társult államok is együttműködtek a szövetséggel.

Tartalomjegyzék

Ezek közé tartozott többek között a Sankt Gallen-i bencés apátságWallis és Graubünden völgyeinek közösségei, valamint több más város mellett BielMulhouse és Genf is.

Újkor[ szerkesztés ] Ulrich Zwingli színre lépését követően a szövetség belső rivalizálás és város—vidék ellentétek miatt amúgy is törékeny egysége felbomlott, és egy katolikus és egy református frakcióra szakadt. Bár a gazdaságilag erősebb városok a reformáció mellé álltak a katolikus kantonok katonailag még évszázadokig győztesen kerültek ki az időről-időre fellángoló belső konfliktusokból és a közösen meghódított területek igazgatásában így jelentős kedvezményeket tudtak kiharcolni.

A belső ellentétek és az ekkor elterjedő tűzfegyverek miatt lecsökkent harci előny a svájci terjeszkedés leállásához vezetett. Svájc innentől a semlegességre törekedett és nem lépett be a körülötte folyó háborúkba. A svájci reformáció Zwingli fellépésével kezdődött az as években. Ő Luther Márton tanai alapján, de azoktól eltérve dolgozta ki saját tanítását, és egyházi reformok mellett a svájci esküszövetség megreformálására is törekedett.

önálló lapok svájc flört alkalommal korona

A laza szövetség helyett a két erős város, Zürich és Bern, vezetésével egy erősebben központosított államot képzelt el, ami a közép-svájci vidéki kantonoknak és több kisebb városnak nem tetszett — befolyásuk és önállóságuk elvesztésétől tartva tömörültek már ben, mielőtt akár Zürich, akár Bern Zwingli mellé állt volna, szövetségbe az új tanok terjedésének megakadályozására.

Zwingli es halálát követően Heinrich Bullinger vette át a svájci reformáció vezetését, ő szervezte meg a svájci református egyházat.

Svájc kantonjainak listája

A két teológiai irányzat megegyezett az ben született Confessio Helvetica posterior tanaiban, így a svájci reformáció ekkortól egységesen a kálvini reformációval azonos hitelveket hirdetett — különbözött viszont a lutheri evangélikus kereszténység tanításaitól.

Az -as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc és Hollandia semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét.

A bécsi kongresszus -ben visszaállította Svájc függetlenségét. Svájc szövetségi alkotmányát -ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították -ben.

Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot. A svájci nők az utolsók között kaptak szavazati jogot Európában, ben. Az alkotmányban pedig csak Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt.

Az ország -ben lett az ENSZ tagja. Államszervezet és közigazgatás[ szerkesztés ] Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már föderáció. Kantonok alkotják.

önálló lapok svájc singles elbe elster

Alkotmánya csak népszavazással módosítható. Törvényhozás, népszavazás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[ szerkesztés ] A Szövetségi gyűlés parlament épülete Bernben A Szövetségi gyűlés ülésterme A svájci félig-közvetlen demokrácia alapelve, hogy a hatalom a néptől származik. Ez azt is jelenti, hogy a nép fenntartja magának a két alapvető jogot, a szavazatit és a választásit. A kormányok, és a törvényhozók feladatát nem a hatalom gyakorlójaként határozza meg, hanem önálló lapok svájc közügyek működtetőjeként.

Ők a közösséget a nép alkalmazottjaiként szolgálják, hogy ezzel is könnyítsék azok minden napi munkáját. Az A kétkamarás svájci parlament — a Szövetségi Gyűlés — a önálló lapok svájc államhatalmi szerv.

Így érvényesülnek a konszociális demokrácia térségi és nemzeti etnikai alapelvei. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Svájcban a népszavazás a félig közvetlen demokrácia alapintézménye, a főhatalom gyakran alkalmazott eszköze. Svájc szövetségi állam, ám Németországgal ellentétben a népszavazás az alpesi országban szövetségi szinten is nagyobb szerepet kap.

A nagy gyakorisággal bekövetkező voksolások, a parlament által hozott bármilyen törvény felülbírálatának a lehetősége, valamint a felesleges részvételi küszöbök és más hatalmi eszközök hiánya, amellyel a népszavazást a politikai hatalom megakadályozhatnák, élénkítik a pártok és a közvélemény kapcsolatát.

Ugyanakkor arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat közösen, mindenki által elfogadható kompromisszumokkal dolgozzák ki. A népszavazás erős mivolta teszi Svájcot az ún. A népszavazások több mint fele az utolsó 35 évben valósult meg, és egyre népszerűbbek.

önálló lapok svájc házas mecset találkozó

A népszavazás lebonyolítása előtt az ügyet széles körű társadalmi vitára bocsátják, majd minden szavazópolgárt kellő időben, írásban tájékoztatnak a mellette és az ellene szóló érvekről.

A népszavazás mindig érvényes és az eredménye kötelező. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed például önálló lapok svájc költségvetés kérdéseire, beleértve az adókat és a kiadásokat.

Svájcban a népszavazások kezdeményezésének három útja ismert: Kötelező népszavazás: Az alkotmány legcsekélyebb változását a parlament mellett a polgároknak és a kantonok többségének ismerkedés antenne bajorország jóvá kell hagynia. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi szervezetekbe való belépésre és az egy évnél hosszabb időre tervezett és az alkotmányból nem levezethető szövetségi törvényekre. Eredményes tárgyalás esetén a beadványt beépítik a jogszabályokba.

Ha nincs köztük egyetértés a témával kapcsolatban, akkor kötelesek népszavazást kiírni.

Account Options

Határidőhöz kötött felülbíráló népszavazás kezdeményezése a nem végrehajtott politikai döntésekre. A polgárok képviseleti szerveinek pártok, egyesületek lehetőségük van bármely még nem hatályos szövetségi vagy kantonális törvény népszavazás útján történő megerősítésére vagy elvetésére. Legalább nyolc kanton által kezdeményezhető a szövetségi parlament által már elfogadott törvényekről.

Ehhez legalább 50 támogató aláírásra van szükség. Eddig egyetlen alkalommal, -ban alkalmazták, akkor egy önálló lapok svájc változása váltotta ki 11 kanton ellenállását. A politikai döntéshozók javaslatát és a kezdeményezés szövegét bocsátják népszavazásra. Szövetségi szinten legalább ezer a kezdeményezést támogató aláírás kell. Ez a választópolgárok kb. A önálló lapok svájc végrehajtó testület a Szövetségi Tanácsmely hét tagot számlál. Tagjait a jelentősebb politikai pártok adják, ami megfelel a politikai ideológián alapuló konszociális demokrácia alapelvének.

Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják.

Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja hat évre.